Az új lakó

  Hideg, csapadékos tél volt. Az egész városban csend volt, sötétség. Csak Angéla árvaházban volt zaj, és világítottak a lámpák. Az igazgató, Miss. Angéla egész este rohangált a házban a gyerekek után, akik sehogy se akartak elaludni. Végül elordította magát:

-Elég legyen! Aki nem marad nyugton azonnal, azt kizavarom az utcára, hogy ott aludjon.

Erre azért a gyerekek is megnyugodtak.

  Pár perc múlva már csak egy helyiségben világított a szoba. Miss. Angéla fáradtan ült bele karosszékébe. Most végre kipihenhette magát. Ő egy nagyon kedves hölgy volt, aki saját gyermekeiként nevelte fel árváit. Igyekezik árváinak nevelőket keresni, hogy  láthassa a gyerekek boldogságát. Szép kék szemében a remény fénye csillogott, ezzel adta a reményt a gyerekeknek, hogy egyszer mindenkit örökbe fogadnak majd.
  Olyan fáradt volt, hogy karosszékében el is aludt volna, ha hirtelen nem csengetnek. Fáradtan felállt a székből, majd lesietett a lépcsőn. Amikor ajtót nyitott senkit se látott sehol. Azonban mikor épp becsukta volna az ajtót egy morgásra lett figyelmes. Lenézett az ajtó elé és meglátott egy kis kosárkát, ami le volt fedve egy is takaróval. Felemelte a takarót. Hát azalatt egy nagyon szép vörös macskakölyköt talált. A macska épp aludt. Mellette volt egy papír. Volt rajta egy üzenet:

"Kérem, nevelje fel gyermekemet! Nagyon sok figyelemre van szüksége.

Ui.: Ne keltsék fel az alvásból!"

Miss. Angéla nem nagyon értette, hogy hogyan lehet a gyereke egy macska, de gondolta azért beviszi a hideg elől házba.

 A szobájában megakarta nézni a macskát közelebbről is. Mikor felemelte hirtelen a macska elkezdett sírni, mint egy kisgyermek. Visszadobta a kosárba, ahonnan utána egy síró kisgyermek mászott elő. A gyermek egyenesen Miss. Angéla felé kezdett mászni. Amint odaért elkezdte rángatni Miss. Angéla ruháját, aki ezután felemelte és az ölébe ültette. Ott elkezdte ringatni, altatót énekelni, hogy elaltassa. Miután elaludt elkezdett gondolkozni:

-Most mit tegyek ezzel a kis párával?-gondolta.

Végül keresett neki egy üres ágyat és abba fektette bele. Remélte, nem lesz sok gond vele. Örült volna, ha így is lenne!